Hát elveszítelek valóban?
Elszöksz tőlem, te drága-jó?
A révedt fülben visszadobban
a régi hang, a régi szó.
Ahogy a vándor szeme reggel
hiába fúr a légen át,
hol a tér kéklő rengeteggel
rejti daloló madarát,
oly cikázó aggodalommal
jár át erdőt-mezőt szemem;
téged hívlak minden dalommal;
jöjj vissza hozzám, kedvesem.
